Őrzöm

Azt hiszem megőrizhetem emléked,
Mert szívemben heged még az élet,
Nem valószínű, hogy gyógyulni fog
Csak hangtalanul még nyikorog

Ugyanott járok mint eddig
Halvány képed néha fénylik
De tudom csak ámítás, látszat
Minden árnyék engem becsaphat

Csendet hallok, pedig orkán köröttem
Leszakítja a port a fákról mögöttem
Csak engem nem ráz semmi, senki iránt
Te lehettél az egyetlen aki virág

Szirmáról lecseppenő harmatom
Szomjazó lényemnek, csak folt
Ami egyre nő és feketít mindenhonnan
Ameddig koponyám meg nem roppan

De a kép rólad ki nem fakulhat
Mindig magamban hordozlak
Mint egy vírust ami belülről emészt
És megszabadulni tőle nagyon nehéz.