Bár rám tekintenél még egyszer
Újra működne bennem a rendszer
Mert most csak rozsdálok az esőben
Azt hiszem én vagyok erőtlen
Minden utam csak hozzád vezet
Elképzelem, hogy fogom a kezed
Ürességet markolok most már
Megmételyez a bizonytalanság
Érted dobban, nem válhat közönnyé
Sziklád voltam és leszek örökké
Érzem, hogy te és én összetartozunk
Boldognak lenni, csak együtt tudunk
Ismersz engem, úgy mint senki más
Nem okoznék több csalódást
Megvédenélek, senki se bántson
Melletted lenne teljes világom!
2014-04-11
2014. április 11., péntek
2014. április 3., csütörtök
Tavasz
A tavaszi nap mély árkot vet belém
Talán könnyeim folyója belefér
Egy pillanatért érdemes élnem
Újra úgy volt, mint régen
Titkom volt, már mindet elárultam
Megint sóvárgok, néma tébolyban
Ennyi? Tényleg csak ennyi jutott?
Szememben a fény halványodott
Ha az ember valakit szeret
Néha bizony meggondolatlan lehet
Ezt a hibát én is elkövettem
S hosszú éjszakákon ezt szenvedem
Egy valamim van a türelem
Mert megédesíted életem
Mondhatnék nagy szavakat, örök, végzet
Mégis eddig fog tartani amit érzek.
2014-04-01
Talán könnyeim folyója belefér
Egy pillanatért érdemes élnem
Újra úgy volt, mint régen
Titkom volt, már mindet elárultam
Megint sóvárgok, néma tébolyban
Ennyi? Tényleg csak ennyi jutott?
Szememben a fény halványodott
Ha az ember valakit szeret
Néha bizony meggondolatlan lehet
Ezt a hibát én is elkövettem
S hosszú éjszakákon ezt szenvedem
Egy valamim van a türelem
Mert megédesíted életem
Mondhatnék nagy szavakat, örök, végzet
Mégis eddig fog tartani amit érzek.
2014-04-01
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)