Robban

Mindjárt felrobbanok,
Sétálok céltalan, nincs mit tegyek.
Folyékony az este így, mint az ökör
Magamban iszok, könyék és ököl
Támasztja fejem, hisz nincs támasztja más
Hol marad a rég várt ellenhatás?

Így csak ontom az égbe, leejtem a földre
Senki sem fogja fel, vagy kapja el
Így csak fejbe vágva visszarepül
Minden mi belőlem kikerül.

Még tél van szerencsére, a virágzás
Vár még valamire. Valami rángás
Felerősödik közeledtével,
Azért viszolygok csupán, mert nem
Értem mi történt velem.
Egyszer én is rajongtam, egyszer én is szerettem
Ilyen rég lett volna hogy már el is feledtem?

Még van egy slukk, még van egy dal
Mielőtt még a pillanat meghal
És meg hal bennem is valami
Percről percre, szinte hallani
Mint távoli sikoltás, a messzeségben
Mint halvány fény a sötétségben
Egyre csak felé kúszok
Magány fülébe némán súgok
Varázslatot hátha számít
S a délibáb már nem csábít
Mit érzel magadénak sokkal kevesebb
Mint amit elvesztettél s most sem keresed
Vagy tévedek?