A füst és az árnyéka

A füstnek is van némi árnyéka
Nekem is van,de nem tudom mi a szándéka
Sötét éjszakába szívom cigarettám
Találgatom gondolsz-e rám

A csillagok közötti űr
Mi köztünk elterül
Nem akarom, hogy így legyen
Mégis szenvedek, csak egyszerűen

Kéjes érzés ez is mint egykor
Rád néztem én éjfélkor
Nem tudtam aludni, de nem számított
Velem voltál, és voltál nyugodt

Nyugodt mint a folyó, amit egyedül nézek
Ülök is egyedül, már nem is érzek
A láncok már eltörtek szabad vagyok
De talán még egyszer nyomot hagyok

Benned, már nem találok semmit
De ha mégis, már az sem segít
Nincs már több ötletem, nem tudom
Megyek és a füstöt fújom

Egyedül csak ez maradt
Hallgatom a falakat
Emlékeket ugyan őriznek
De már ezek is eltűnnek

Lassan száll a füst, árnyéka
Örökké lesz a társa.
Lassan száll a füst árnyéka,
Könnyeztet a homálya.
Lassan száll a füst árnyéka,
Vajon mi lehet a szándéka?


Kovács Gergely 2010-06-14.