Ha rám nézel a szívem összeszorul,
Felettünk még az ég is beborul,
Hosszú éjszakák álmatlanul teltek,
Keserű könnyeim újra feltörnek.
Gondolataim közé férkőzöl,
Magadnak ott úgyis helyet őrzöl,
Kételyek mardosnak belülről engem,
Nem is tudom mit kellene tennem.
Szerettelek, s ez nyugtot nem hagy,
Nem mondtam soha, de tudtad, hogy így van
Tiéd voltam tetőtől lábujjig
De azt hitted valami hibádzik
Engem darabokra összetörtél,
Most sóvárgunk egy új esélyért,
Nem veszíthetlek el örökre,
Addig maradok éberen őrködve.
2014-03-20
